Egyszerű túrófánk

Már régóta szemezgetek ezzel a recepttel, amit valamikor valahol a neten olvastam, de még nem volt alkalmam elkészíteni, hiszen egymagamnak nem érdemes nekiállni ilyennek.
A hétvégén viszont itthon volt Főnudli, és gondoltam meglepem egy gyors, egyszerű édességgel.

25 dkg tehéntúrót összekeverek két tojás sárgájával, 6 dkg cukorral és egy csipet sóval. A két tojás fehérjét kemény habbá verem, hozzákeverem a masszához, majd apránként hozzászitálok 6 dkg lisztet, és az egészet óvatosan összekeverem. Ízesítésnek teszek bele citromhéjjat és egy kevés vanília aromát, valamint egy kevés sütőport, hogy még könnyebb legyen a tészta.
A masszát teáskanállal forró olajba szaggatom, majd aranybarnára sütöm. Végül porcukorral és fahéjjal tálalom.
Az egész körülbelül fél óra alatt megvan, és nagyon ízletes desszert, bár az olajban sütés miatt egy kicsit nehéz, ahogy minden fánkféle.

Kalandos Sajtos golyók

Hétvégén volt Gergő unokaöcsém keresztelője. Sógornőm megkért, hogy az alkalomra csináljak a szűk családi körben nagy sikert aratott Mogyoróvajas szeletből egy adagot. Én viszont úgy gondoltam, hogy az édes mellé keresek valami sós süteményt is. Így találtam rá a neten a Sajtos golyó receptjére. Mivel nagyon jól nézett ki, az alapanyagok alapján finomnak is ítéltem, és az elkészítése elvileg könnyű, gondoltam tökéletes lesz.
Szombat délután aztán neki is álltunk Drága Ősömmel, mindenben pontosan követve a receptben leírtakat. A tészta alapja tényleg nagyon finom lett, tökéletesen megfelelt az ízlésünknek. Aztán mikor a sütésre került a sor, jött a nagy csalódás. Mivel a jó kis panel konyhában alapfelszereltségként 30 éve beszerelt sütő messze nem veszi fel a versenyt a mai modern légkeveréses sütőkkel, így aztán mire a tészta teteje megpirult, addigra az alja már oda is égett. Arról nem is beszélve, hogy mi a tésztát is hígnak találtuk, így a kis golyók helyett csak lapos kis korongokat sikerült összehoznunk.
Már ott voltunk, hogy hagyjuk az egészet a fenébe, mikor Drága Ősömnek támadt egy mentő ötlete. Gyorsan felhívta cukrász barátnőjét, hogy mégis mit csináljunk, hogy még mentsük a menthetőt. Vali néni egyből javasolta, hogy fogjuk a tészta alapot, és vigyük át neki, megnézi, mit tehet. Így aztán este 6-kor fogtuk a tészta alapot, kocsiba ültünk, és útnak indultunk. Vali néni egy cukrász profizmusával aztán a lehető legtöbbet hozta ki az általunk már kukába szánt próbálkozásunkból, és közben jó tanácsokkal látott el bennünket.

És akkor a jó tanácsok, amik az eredeti receptben nem szerepelnek, viszont nagyrészt megkönnyítik a kezdők helyzetét, és megkímélik egy sikertelen próbálkozástól:

1. Az eredeti receptben csak annyi szerepel, hogy a tejhez hozzáadjuk a lisztet, a vajat és a sajtot. Az viszont már nem, hogy először a vajat és a sajtot olvasszuk fel a tejben, és a lisztet csak akkor adjuk hozzá, ha már forr a tej, hogy a liszt egy pillanat alatt összekapja, és ne főzzük túl a tésztát.
2. Az igazi képviselő fánk recept tésztájába inkább tojássárgája szerepel, mint egész tojás, mert az nagyon lággyá teszi a tésztát, tehát azt a tanácsot kaptuk, hogy a legközelebbi próbálkozásnál inkább 2 tojás sárgáját és 1 egész tojást használjunk.
3. Miután a tésztát a nyomózsákból kinyomtuk, legalább 1 órát pihennie kell, hogy a teteje már ráncos legyen, majd a sütés után is meg kell várni, míg kihűl, hogy ketté tudjuk vágni, és a felesleges belsejét el tudjuk távolítani, hogy a krém ne áztassa el.

A megsült kis golyócska-félénkkel, és a hasznos jótanácsokat lejegyzetelve aztán másfél óra elteltével ismét kocsiba pattantunk, és hazaszállítottuk a kész süteményt. Itthon aztán kb. este fél 9-kor álltunk neki a krém elkészítésének. Mivel azonban az eredeti receptben nyers tojás szerepelt, mi inkább egy másik sajtkrémet választottunk, amit Vali néni ajánlott a figyelmünkbe:
5 dkg vajon megpirítunk 3 evőkanál lisztet, majd felöntjük 2 dl tejjel és sűrű besamel mártást csinálunk belőle. Sózzuk, borsozzuk, egy kis örőlt szerecsendióval ízesítjük, és belekeverjük a reszelt sajtot. Míg kicsit hűl, addig felverjük a jó esetben megmaradt 2 tojás fehérjét, és még a meleg masszába keverjük a habot, így az meg is fől benne, és nem lesz nyers. Majd mikor kihűlt a krém, ezt töltjük a félbevágott golyócskákba.

A kaland ellenére aztán nagyon jól sikerült a sós sütemény is, és Drága Ősömmel megegyeztünk, hogy ha legközelebb valami újdonságot akarunk kipróbálni, akkor fogjuk a hozzávalókat, és megyünk Vali nénihez, hogy megtanulhassuk, hogyan is csinálja ezt egy profi.

Csokoládés sütőtök pite

A sütőtökkel mindig úgy voltam, hogy jó lenne vele valamit kezdeni, na de mit?
Tavaly próbálkoztunk egy krémlevessel, ami finoman szólva sem jött be a mi ízlésünknek, így aztán mindig kételyekkel olvasom a hasonló recepteket.

Mivel hétvégére vártam Drága Ősömet, és az Öcséméket, ezért most valami süteménnyel próbálkoztam. És mivel a pitesütő formám beszerzése óta a gyengém a pite, azért nagyon örültem, mikor a neten rábukkantam az alábbi receptre.

A tésztához 20 dkg lisztben elmorzsolunk 10 dkg puha vajat, majd hozzáadunk 5 dkg cukrot, 1 tojást, és egy kevés sütőport. Összegyúrjuk, kör alakúra nyújtjuk és kibéleljük vele a piteformát, majd villával megszurkáljuk és előmelegített sütőben 10 percig elősütjük. Ezalatt egy fél tábla jó minőségű étcsokoládét egy kevés vajjal vízgőz felett felolvasztunk, majd a félig megsült tésztán elkenjük. A töltelékhez az 50 dkg sült tököt villával összenyomkodjuk, 3 tojást habosra keverünk 10 dkg cukorral, vanília aromával, 2 evőkanál mézzel és 1 kávéskanál mézeskalács fűszerkeverékkel, majd hozzáadjuk a tökpüréhez. 2 dl tejszínt kemény habbá verünk, óvatosan a masszához keverjük, végül a félig megsült tésztára kanalazzuk. 30-40 perc alatt készre sütjük. Hagyjuk kihűlni, majd a másik fél tábla étcsokoládét szintén kevés vajjal felolvasszuk, és a sütemény tetejét bevonjuk vele.

Mivel nekem sikerült tésztából is, és a püréből is egy kicsit többet csinálni, azért ezek sem mentek kárba. Fogtam a muffinsütő formámat, és hasonló módszerrel mini-pitéket sütöttem belőle.

A sütemény nagyon jól sikerült, és nagy sikert aratott. Bár azt hiszem, ez inkább egy tipikus csajos sütemény, mert az Öcsém addig ette jóízűen, amíg azt hitte, hogy sárgabarack van benne. Aztán mikor közöltük vele a tényeket, már kicsit furcsán nézett.
Mindenesetre örülök, hogy a sütőtöknek találtam egy jó felhasználási módját, ami így haloween idején remek reform-vendégváró sütemény.

Mogyoróvajas szelet

Drága Ősömmel nagyon szeretjük kipróbálni az újdonságokat, ezért sem tudtunk ellenállni a kísértésnek, mikor az egyik élelmiszerbolt polcán megláttuk az amerikaiak által nagyon kedvelt mogyoróvajat. Megkóstoltuk, nem ízlett, így aztán már jó ideje a szekrényben várta jobb sorsát. Szorgosan keresgéltem is a recepteket a neten, de eddig nem találtam meg a megfelelő felhasználási módját.

Aztán egyszer csak Tücsök Bogár oldalán megtaláltam a tökéletesnek vélt receptet.

Egy kisebb tepsit kibélelek fóliával. Egy tálba összekeverek 12,5 dkg puha vajat, 25 dkg sós mogyoróvajat, 1 teáskanál vaníliaaromát, 12,5 dkg darát háztartási kekszet, 20 dkg porcukrot, majd a tepsibe nyomkodom és még a csokoládés réteg elkészül, berakom a hűtőbe. A csokoládé mázhoz 10 dkg étcsokoládést, 5 dkg tejcsokoládéval és 6 dkg vajjal  vízgőz felett felolvasztunk, majd a mogyoróvajas rétegre öntjük. Miután a hűtőben a csokoládés réteg is megdermedt aranyos szeletekre vágom.

A süti sikerét mutatja, hogy eredetileg vendégségbe készült, de Főnudlinak annyira ízlik, hogy akárhányszor a hűtő felé jár, mindig eltűnik egy-egy szelet, így aztán már meg kellett mentenem egy-két darabot, hogy a vendégségbe legalább mutatóba tudjunk vinni.


Egyszerűsége és gyorsan elkészíthetősége miatt biztos gyakrabban elő fog fordulni nálunk.

Grízes nektarinos süti

Mivel egy kismamának sok vitaminra van szüksége, ezért mindig van itthon valami gyümölcs. A favorit a nektarin és a szőlő.
A hétvégén az Öcsémékhez készültünk Drága Ősömmel, és nem szerettem volna, ha a nektarinból hazaérve lekvár lett volna, így inkább felhasználtam.
Így született meg ez az egyszerű sütemény.

A 10 dkg lisztet egy tálba szitáltam, majd hozzáadtam a 10 dkg búzadarát és a fél csomag sütőport. A 25 dkg joghurtot, a  2 db tojást, a  8 dkg cukrot és 1 db vaníliarúd kikapart magjait egy másik tálban, kézi habverővel gyorsan összekevertem. Hozzáadtam 7 dkg már kihűlt, olvasztott vajat, majd a lisztes keveréket. Ezután a tésztát fél órán át állni hagytam, hogy a búzadara szemeknek legyen idejük megduzzadniuk és megpuhulniuk.

Eközben a 2 db nektarint vékony cikkekre vágtam, meglocsoltam egy kevés barack pálinkával és megszórtam cukorral.

A massza háromnegyedét fél óra elteltével egy kivajazott-kilisztezett piteformába tettem, majd a maradékba 2 evőkanál holland kakaóport kevertem, és ezt is a formába öntöttem. Ezután egy kés hegyével finoman összekevertem a kétszínű masszát. A nektarinokat a tészta tetejére fektettem, majd 30-35 perc alatt készre sütöttem.

A tetejére egy kevés vízből, 2 teáskanál tortazseléből és a nektarin kieresztett levéből zselét csináltam, ami bár kicsit eláztatta a tésztát, jól mutatott rajta.

Kismama - "azonnal kelt tésztát kell ennem" párnácska

A terhességgel együtt jár a kívánósság. Bár ez nálam eddig csak a gondolatig tartott, most cselekedetbe csapott át.

A családban azt hiszem hagyomány, hogy a kelt tésztáért szó szerint megveszünk.

Mivel már reggel szemeztem a bevásárlóközpontban egy jóképű fánkkal, de úgy ítéltem meg, hogy 300 Ft-ot szinte disznóság elkérni 3 harapásért, ezért csak néztem egy darabig.

Aztán délután hazaérve sem csillapodott a vágy, így aztán felmértem a hűtő tartalmát.

Egy negyed élesztőt felfuttattam egy kevés langyos tejben. Majd cukrot, kb. 25 dkg lisztet, egy kis olvasztott vajat, egy tojást (egy kicsit félretettem a tészta tetejének megkenéséhez), 2 evőkanál joghurtot (nekem vaníliás volt itthon), vaníliaaromát, és mézeskalács fűszerkeveréket tettem hozzá, és tésztát gyúrtam belőle, majd hagytam pihenni.

Eközben a Mamától hozott baracklekvárba tettem egy kis barackpálinkát, fahéjat, és kandírozott citromhéjat. Összekevertem, és ezt is állni hagytam.

A hűtőben még találtam diót is, ezt nagyobb darabokra vágtam.

Mikor a tészta megkelt, kb. fél cm vastagságúra nyújtottam, majd 5x5-ös négyzetre vágtam.

A négyzetek közepébe került egy kis lekvár, a tetejére dió, majd a tészta négy szélét felhajtottam.

A tetejét megkentem a tojás sárgájával, majd kb. 20 perc alatt készre sütöttem.

Epres pite

Nem tudom, hogy miért, vagy mi okból, de valahogy különlegesen vonzódom a lepényekhez, és a pitékhez.
Így mikor saját konyhám lett a sütéssel is többször próbálkoztam annak ellenére, hogy nem igazán vagyok édesszájú.
Majdnem egy évig kerestem a tökéletes piteformát, míg nem egy hétvégén a Tescoban szembe jött vele, így aztán Drága Ősömtől meg is kaptam ajándékba, és ha már ott volt, ő is vett egyet.

Mint lenni szokott, amint megvan a keresett darab, a lelkesedés egyből alábbhagyott, így szegény sütőforma jó darabig várt bevetésre a szekrényben.

Mivel anyósom hozott egy szép adag epret, de a nektarin és a dinnye mellett már nem jutott sor rá, így adott volt, hogy más módon kerül felhasználásra.
Ekkor jött el a piteforma nagy napja.
Sajnos a "miből-mennyit" csak körülbelüli, mert leginkább a talpas szemmértékemre hagyatkoztam.

Egy fél élesztőt egy kicsi langyos tejben felfuttatok. Míg az élesztő magához tér, megpucolom az epret, és szétválogatom. A szebbeket félreteszem, a kevésbé szépek mennek a turmixba a pikánsság kedvéért, meg mert volt az ablakban egy bazsalikom levéllel pép lesz belőlük.
Egy kis lábosban 3-4 evőkanál mézzel felforralom, majd vanília pudinggal besűrítem.
Mikor az élesztő feljött, teszek hozzá egy tojást, lisztet (én 12 dkg-mal kezdtem, de szerintem a végére kb. 18 lett belőle), 5 dkg vajat, és cukrot. Lágy tésztát gyúrok belőle, majd ismét pihenni hagyom.
Amikor ismét megkelt, a kivajazott piteformába tettem. Az epres-vanília pudingos krémet a közepére halmozom, majd a felszeletelt epret a tetejére pakolom. Az epreket megszórom fahéjjal és cukorral, majd kb. 20 perc alatt készre sütöm.

Az illata sütés alatt is átjárja a lakást, és az íze is fantasztikus.

Szingli luxusvacsora, avagy virslis kiflicskék

A virslivel úgy vagyunk, hogy mindig megvesszük, aztán valahogy sosem kerül sor a hagyományos felhasználására, végül mindig a mélyhűtőben köt ki. Így aztán a mélyhűtőben már egy kisebb világvégére fel vagyok készülve virslivel.
Ma azonban úgy döntöttem, hogy hozzányúlok életmentő készleteimhez, hogy aztán újaknak adhassak helyet.

Már napok óta nem kívánom reggelente a szendvicset, ezért arra gondoltam, valami újdonsággal próbálkozom. Így esett a választás a virslis kiflire.

Kelt tésztát gyúrtam 2,5 dkg élesztőből, 20 dkg sima lisztből, 5 dkg teljes kiőrlésű lisztből, 1 dl vízből, egy kis cukor, egy kis só.
Még a tészta kelt, elkészítettem a szószt egy kis paradicsompüréből, lilahagymából, fokhagymából, egy kis kanál erős pistából, ketchupból, ízesítettem sóval, borssal, oregánóval, bazsalikommal.

Mikor a tészta megkelt, kör alakúra nyújtottam, 6 felé vágtam. A cikkeket megkentem tojással, a szósszal, beletettem a baconbe csavart fél virslit, majd megszórtam reszelt sajttal, és kifli alakúra feltekertem. Még egy kicsit kelni hagytam, majd 20 perc alatt készre sütöttem.

Csokoládékenyér

Már napok óta vágytam egy kis édességre, ami nálam nagyon ritkán fordul elő, de akkor nagy mennyiségekre van szükségem.
Mivel vasárnap van, gondoltam nem csak szimplán benyúlok a szekrénybe egy kis csokiért, hanem megpróbálkozom valami sütivel.
Általában, mikor ilyen késztetést érzek, mindig a Sógornőmnél keresem az ihletet, és nem is kellett csalódnom, mert meg is találtam a kedvemre valót.

Csokoládékenyér

15 dkg nádcukor
2 dkg vaníliás cukor
18 dkg liszt
1 csomag sütőpor
2,5 dkg holland kakaópor
3 tojás
18 dkg vaj
1 dl meleg víz
só

A meleg vízzel eldolgozzuk a kakaóport és hűlni hagyjuk. A lisztet, a cukrot, sütőport összekeverjük, majd hozzáadjuk a megolvasztott vajat, a tojásokat, és a vízben elkevert kakaóport. Zsírozott, lisztezett őzgerincformában megsütjük.

Bevallom, nem voltam elég felkészült, hiszen nem volt itthon nádcukrom, így maradt a rendes cukor, és a 18 dkg vaj helyett is csak 10 dkg lapult a hűtőben, így hiányosságaimat egy kis meggy befőttel és keserű csokoládé darabkákkal próbáltam pótolni. De úgy gondolom, a süti élvezeti értékéből nem vont le semmit. Azért legközelebb megpróbálkozom az eredeti recepttel is, mert lesz legközelebb, az biztos.

Szerencsére az elismerés nem maradt el Főnudlitól sem, úgyhogy lehet, hogy a végén még rákapok a sütésre.

Fűszeres-csokis muffin

Főnudli már hetek óta rágja a fülem, hogy süssek neki muffint. És bár minden kellékem megvan hozzá, valahogy nem rajongok ezért a fajta süteményért. Sőt, hogy őszintén bevalljam, semmilyen süteményért nem rajongok túlzottan, így aztán nem is nagyon tudok sütni.

Most viszont már hét közben elhatároztam, hogy a hétvégét a sütésnek szentelem, és bár én egy brownie receptet néztem ki magamnak, aztán engedtem az "erőszaknak" és mégis csak muffin lett belőle.

Fűszeres-csokis muffin:
Az eredeti recept:
10 dkg vaj, 8 dkg méz, 2 tojás, 10 dkg liszt, 2 teáskanál sütőpor, egy késhegynyi só, 10 dkg zabpehely, 8 dkg dió, 15 dkg mazsola, 1,25 dl tej, 1 teáskanál fahéj, egy késhegynyi ánizs

A mézet a vajjal krémesre keverjük, majd egyenként hozzáadjuk a tojásokat. (Nálam ez egy tojásfehérjével több lett, mert a hűtőben volt egy maradék.) A lisztet, a sütőport, a zabpelyhet, a darált diót és a sót hozzákeverjük a vajas masszához. (én még utána hajítottam egy kevés keserű kakaót, mert mitől lenne csokis, ha nem is szerepel a receptben?) Először csak a tej felét keverjük hozzá, nehogy túl híg legyen a tészta. Tegyük bele a mazsolát is, végül ízesítsük a fahéjjal és az ánizzsal. (nálam a mazsola kimaradt, mivel Főnudli nem szereti, helyette került bele egy kis csoki, az ánizs helyett pedig mézeskalács fűszerkeveréket használtam) Adagoljuk a formába, és 200 fokon 30-35 percig süssük.

A muffin szerintem jó lett, Főnudlinál az "elsőre nem rossz" minősítést kapta. Szerinte nem lett elég édes, pedig én még pluszban raktam bele cukrot, és a mézzel is bőkezűen bántam.

Görög torta

Bár ez nem egy gasztroblog, mivel mai művemmel meg vagyok elégedve, nem hagyom Drága Ősömre a publikálást.

A sütit egy kollégám hozta egy irodai ünneplés alkalmával. S mivel a tálon nem sok minden maradt, hamar lecsaptam a receptre is.

Görög torta

- 25 db amoretti keksz

- 20 dkg margarin

- 4 db tojás

- 20 dkg liszt

- 20 dkg porcukor

- 20 dkg étcsokoládé

- 1 mandula aroma vagy kb. 1/2 dl amoretto likőr

- 1 db sütőpor

- 1 db vaníliás cukor

A tojások sárgáját a cukorral és a vaniliás cukorral kikeverem, majd hozzáadom az olvasztott margarint, majd a lisztet, a sütőport, az aromával átitatott és összetört amoretti kekszet és a darabokra tört csokoládét, a végén óvatosan hozzákeverem a felver tojásfehérjét. Kikent közepes tortaformában 170 fokon kb. 40 percig sütöm.

Most végre jóvátettem egy bűnöm is, mivel Sógornőm már hónapok óta próbálja kihúzni belőlem a titkos receptet. Mentségemre legyen szólva, hogy a hozzávalókat már megvettük neki :)