2009. október 24., szombat

Schönbrunni kirándulás

Már régóta meg szerettem volna nézni a kastélyt, így a hétvégén, 3 éves kitartó könyörgés után végre a Párom előállt az ötlettel, hogy tegyünk egy kirándulást Schönbrunnba, így teljesült egy régi álmom.
A kirándulás szó hallatára rögtön nosztalgiázni kezdtem, és eszembe jutottak iskolás éveim, amikor az egész iskola megindult vonattal a Bakonyba egy napra, és Drága Ősöm lelkesen csomagolta a szendvicseket és üdítőket és némi ropogtatnivalót a "nagy" útra, hogy kicsi lurkója nehogy éhen haljon a túra során.

Így hát mi is hasonlóképpen járva el (hátha eltévedünk a kastélyban, vagy a parkban) telepakolt hátizsákkal indultunk útnak. Az idők folyamán azonban kicsit modernizáltuk a kirándulás fogalmát, és vonat helyett inkább a kényelmesebb és mobilabb autót választttuk.
Kényelmes tempóban 11-re értünk a kastélyhoz, amit hétköznap is rengetegen látogattak. Mivel nálunk munkaszüneti nap volt, jó érzés volt tudni, hogy más is a kultúrális pihenést választotta, hiszen rengeteg magyar szót lehetett hallani.



A kastély látogatásánál külöféle programok közül választhattunk, ami lehetővé tette, hogy mindenki pont annyit lásson, amennyire igénye van.

A különböző túrákról és áraikról pontos leírás található a kastély honlapján, valamint a helyszínen található magyar nyelvű prospektusokban.

Mivel mi a kastélyt mindenképpen látni akartuk, a Classic Plass light elnevezésű túrát választottuk. A felnőtt jegy 14,90 EUR-ba kerül, ami szerintem tökéletesen megfelel az érte kapott szolgáltatásnak.

És amit a túra tartalmaz:
- A kastély megtekintését
- A trónörökös kertjét
- Kilátóteraszt
- Útvesztőt és labiritust

A kastély gyönyörű, barokk stílusban épült. Ez a kor egyébként is a szívem csücske, úgyhogy nagy lelkesedéssel indultam a túrának. A bejáratnál ingyenes audioguide vagy írásos tárlatkalauz kapható. Mi inkább maradtunk a kényelmesebb variációnál, és a kis rádión keresztül hallgattuk meg "személyes idegenvezetőnktől" a kastély történetét. Nagyon praktikusnak tartom a kis szerkentyűt, hiszen megszünteti az idegenvezetés során elkerülhetetlen zajt, és az ember a saját tempójában nézheti végig a szobákat. Az információ pedig pont megfelelő mennyiségű. Megismerhettük a legfontosabb tudnivalókat a különböző szobákról, a kiállított tárgyakról és festményekről, és a saját tempómban történő kastélylátogatásnak köszönhetően nem zúgott a fejem a végére a rengeteg számtól és dátumtól a megjegyezhetetlenül hosszú nevekről nem is beszélve.

A kastélynak 40 szobája látogatható, ami elenyésző kis mennyiség ahhoz képest, hogy összesen 1441 található a hatalmas épületben. Meglepődtem, hogy néhány szoba, amiben Ferenc József és Sisi élte az életét, mennyire picike a kastély méretéhez képest.



Ferenc József császár és Erzsébet közös hálószobája

Amikor abba a terembe értünk, ahol a kis Mozart először mutatta be tudását, szintén kicsit elkerekedtek a szemeim. Bár már több képet és dokumentum filmet is láttam a kastélyról, én valahogy sokkal nagyobbnak gondoltam ezt a termet is.



Tükörterem

Viszont a bálteremre nem lehet panasz. Az tényleg hatalmas volt.


Nagy Galéria

Elképzeltem, ahogy a méltóságok talpig díszben, az etikett minden szabályának megfelelően "ropták" a táncot, a király- és hercegnők hatalmas szoknyájukban légiesen könnyedén suhantak, és az egész termet sejtelmesen világították meg a hatalmas csillárok, amelyeken 70-70 gyertya pislákolt. Meglepő volt látni, hogy a Habsburgok mennyire szerették a keleti kultúrát, és milyen jól ötvözték ezt a barokk túldíszítettségével. Több olyan termet is láttunk, ahol nagyon jól összefért az díszes barokk arany keret a benne foglalt kínai és japán festményekkel, vagy indo-perzsa miniatúrákkal.



Kerek és ovális kínai kabinet




Kék kínai szalon


Milliós szoba

Mivel a kastélyban tilos volt a fényképezés, a képek a kastély honlapjáról származnak.

Az 1 óra leteltével az ember az ámulattól megbabonázva lépett ki a kastélyból. Én személy szerint sajnáltam, hogy csak 40 szobát lehet megnézni, szívem szerint mint az 1400-at végig jártam volna.
Így azonban maradt a kert és a park, ami nem kevésbé gyönyörű, mint maga a kastély.

Először a trónörökös kertjébe vezetett az útunk, ami nagyon romantikus így ősszel is, hát még milyen lehet tavasszal. A kert csodálatosan van gondozva, és ahogy láthattuk is, egész évben sok ember keze munkáját dícséri, hogy mindig teljes pompájában ragyog.


A labirintus egy nagyon jó játék még a felnőttek részére is. A labirintusok között különböző játékokat talál a látogató, amikkel ismét kellemes időt lehet eltölteni.

A kilátóteraszig egy kisebb hegyet kellett megmásznunk, de a kilátásért érdemes volt. A kilátóról rá lehetett látni a kertre, a kastélyra, valamint a kastély háta mögött elterülő városrészre.


A séta körülbelül 2 órát vett igénybe, és még csak töredékét sem láttuk a parknak.

Természetesen addig nem mehettünk haza, amíg nem láttuk a parkban lakó mókusok közül legalább egyet. Sajnos felkészületlenek voltunk, és a mókusoknak nem vittünk semmi rágcsálnivalót, így azon kívül, hogy oda jöttek, és megszaglásztak, túl sok érdeklődést nem mutattak irántunk.


Mivel ezt a hiányosságunkat is pótolni szeretnénk, és a Sisi kiállítást sem szeretnénk kihagyni, így már most eldöntöttük, hogy tavasszal ismét felkeressük a kastélyt, és megnézzük, hogy milyen a park olyankor, mikor minden újjászületik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése