2010. június 24., csütörtök

Emily Giffin - Zűr van, babám!

Eredetileg egy másik könyvért tértünk be kedvenc könyvesboltunkba, de aztán mégis ez a könyv maradt a kezünkbe, és így utólag már mondhatom, hogy nagyon jó választás volt.

"Lángoló szerelem. Mesébe illő lánykérés. Házasság. Azután pedig...gyerekek?
Ez minden nő álma. Vagy mégsem?

Claudia és Ben tökéletes pár. Pillanatok alatt egymásba szeretnek, és megállapodnak abban, hogy szakítva a hagyományokkal, a családi és társadalmi elvárásokkal, beérik egymással, nem terveznek gyereket. Boldogan élik a szabad, korlátlan és független felnőttek gondtalan életét. Zavartalanul építhetik a karrierjüket, esténként kedvükre szórakozhatnak, bármikor fölkerekedhetnek és járhatják a világot.

Amikor azonban az egyik legjobb barátnőjük teherbe esik, Ben más jövőképet kezd el dédelgetni. Rájön, hogy tulajdonképpen ő is kisbabát szeretne, amivel igazán megkoronázhatják kettejük kapcsolatát. Ben új családtag utáni vágyát Claudia nem akarja komolyan venni. Elvégre a kapcsolatuk elején nem erről volt szó! Hogy nyomatékot adjon nemtetszésének a válástól sem riad meg. Sajnos Ben sem...

Claudiának nehéz döntéseket kell meghozni, hogy az önismeret egy magasabb szintjére lépjen és eldöntse, mire vágyik igazán az életében."

A könyv egy igen is valós problémát boncolgat. Először is ott van a karrier kontra gyerek kérdés. A mai világban egy nőnek szinte csak két választása van. Vagy korán szül, és akkor nehéz karriert építenie, vagy a karrierjére koncentrál és akkor kitolódik a gyerekvállalás.

Aztán ott a másik kérdés, hogy a nő egyáltalán akar-e gyereket. Még mindig az a "trend", hogy a kislány felnő, férjhez megy, és gyereket szül. Na de mindenki ezt akarja, és mindenkinek e szerint kell élnie? És vajon tud-e egy jól kapcsolat működni, ha az egyik fél gyerek-párti, a másik pedig nem?

"a férfi létének legfőbb értelme, hogy elszórja a magját, és a nő csak akkor teljesedhet ki, ha megtermékenyül"

Aztán ott van a következő eshetőség, mikor a nő akar gyereket, de valamilyen oknál fogva mégsem lehet neki. A nő foggal-körömmel küzd, hogy élete kiteljesedjen, majd végső eshetőségként az örökbefogadást válassza, hogy részese legyen egy kisember életének, akiről gondoskodhat, felnevelheti, és aki anyának nevezi.

"egy nő életében nem az a legfontosabb döntés, hogy kihez megy férjhez, hanem hogy ki lesz a gyermekei apja"

És végül van az a nő, akinek megadatott a gyermekáldás, csak épp a tökéletes házasság nem. Viszont a gyerekei érdekében próbálja megmenteni rossz házasságát.

"szándékú-diktátor elmélete: egy ideális kapcsolatban egyenlőek az erőviszonyok. Ha ellenben valamelyik félnek kevesebb jut belőle, az mindig a nő. .....a hatalmat kisajátító férfiak azt a velük született szibarita ösztöneik kielégítésére használják. A nők viszont a hatalom birtokában nem annyira a saját, mint a család érdekeit igyekeznek megvédeni. A matriarchális társadalmak ezért békések és harmonikusak, míg a férfiak uralta társadalmak előbb-utóbb áldozatául esnek a háborúskodásnak"

Úgy gondolom, hogy a mi korosztályunkat leginkább foglalkoztató, és leginkább aktuális problémával foglalkozik a könyv, nagyon könnyed, humoros formában. Könnyen olvasható, gördülékeny történettel, amelybe mégis nagy igazságokat rejtett el az életről az írónő.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése