Múltkoriban terepszemlét tartottam a mélyhűtőben, mivel már annyi minden volt benne, hogy szinte az ajtót sem lehetett becsukni, így aztán gondoltam, itt az ideje harci rendet tenni a tartalmában. Ekkor fedeztem fel, hogy rengeteg olyan dolgot halmoztam fel, ami egymagában nem elég egy étkezéshez, főleg két embernek, viszont biztos vagyok benne, hogy amikor éppen felhasználható lenne, akkor elfeledkezem róla.
Így aztán az elmúlt két nap a maradék-felhasználás jegyében telt. Tegnap a már egyszer készített Vörösboros pulykamáj készült az akkor megmarad máj másik feléből.
Amikor pedig a májra rátaláltam a mélyhűtőben, közvetlenül mellette pihent két csirkecomb is, ami rögtön ihletet adott a mai vacsorámhoz.
Amikor tegnap a májat készítettem, párhuzamosan mellette előkészítettem a csirkecombokat.
A combokat a csont mellett mindkét oldalt bevágtam, hogy a pác jobban érje, és gyorsabban megsüljön, majd borssal, kakukkfűvel, szárnyas fűszerkeverékkel és szója szósszal ízesítettem, meglocsoltam olíva olajjal. Apróra vágott fél lilahagymát (mert ennyi volt a hűtőben), és két gerezd fokhagymát szórtam rá, majd egy citrom felét karikára vágtam (a citrom szintén a hűtőben várta a sorsát már egy ideje), a másik felét pedig a csirkékre csavartam, és egy éjszakára a hűtőbe tettem.
Ma félig megfőztem két közepes krumplit, majd a csirkecombok mellé szeltem.
Az egészet meg meglocsoltam fehérborral (szintén hűtő), majd alufóliával letakarva puhára sütöttem, végül a fóliát levéve hagytam megpirulni.
Nagyon ízletes, különleges vacsora lett belőle, bár nem vagyok benne biztos, hogy Főnudlinak is elnyerte volna a tetszését. Mindenesetre a maradékok felhasználása tökéletesen sikerült.
2011. november 22., kedd
2011. november 13., vasárnap
Egyszerű túrófánk
Már régóta szemezgetek ezzel a recepttel, amit valamikor valahol a neten olvastam, de még nem volt alkalmam elkészíteni, hiszen egymagamnak nem érdemes nekiállni ilyennek.
A hétvégén viszont itthon volt Főnudli, és gondoltam meglepem egy gyors, egyszerű édességgel.
25 dkg tehéntúrót összekeverek két tojás sárgájával, 6 dkg cukorral és egy csipet sóval. A két tojás fehérjét kemény habbá verem, hozzákeverem a masszához, majd apránként hozzászitálok 6 dkg lisztet, és az egészet óvatosan összekeverem. Ízesítésnek teszek bele citromhéjjat és egy kevés vanília aromát, valamint egy kevés sütőport, hogy még könnyebb legyen a tészta.
A masszát teáskanállal forró olajba szaggatom, majd aranybarnára sütöm. Végül porcukorral és fahéjjal tálalom.
Az egész körülbelül fél óra alatt megvan, és nagyon ízletes desszert, bár az olajban sütés miatt egy kicsit nehéz, ahogy minden fánkféle.
A hétvégén viszont itthon volt Főnudli, és gondoltam meglepem egy gyors, egyszerű édességgel.
25 dkg tehéntúrót összekeverek két tojás sárgájával, 6 dkg cukorral és egy csipet sóval. A két tojás fehérjét kemény habbá verem, hozzákeverem a masszához, majd apránként hozzászitálok 6 dkg lisztet, és az egészet óvatosan összekeverem. Ízesítésnek teszek bele citromhéjjat és egy kevés vanília aromát, valamint egy kevés sütőport, hogy még könnyebb legyen a tészta.
A masszát teáskanállal forró olajba szaggatom, majd aranybarnára sütöm. Végül porcukorral és fahéjjal tálalom.
Az egész körülbelül fél óra alatt megvan, és nagyon ízletes desszert, bár az olajban sütés miatt egy kicsit nehéz, ahogy minden fánkféle.
2011. november 7., hétfő
Kalandos Sajtos golyók
Hétvégén volt Gergő unokaöcsém keresztelője. Sógornőm megkért, hogy az alkalomra csináljak a szűk családi körben nagy sikert aratott Mogyoróvajas szeletből egy adagot. Én viszont úgy gondoltam, hogy az édes mellé keresek valami sós süteményt is. Így találtam rá a neten a Sajtos golyó receptjére. Mivel nagyon jól nézett ki, az alapanyagok alapján finomnak is ítéltem, és az elkészítése elvileg könnyű, gondoltam tökéletes lesz.
Szombat délután aztán neki is álltunk Drága Ősömmel, mindenben pontosan követve a receptben leírtakat. A tészta alapja tényleg nagyon finom lett, tökéletesen megfelelt az ízlésünknek. Aztán mikor a sütésre került a sor, jött a nagy csalódás. Mivel a jó kis panel konyhában alapfelszereltségként 30 éve beszerelt sütő messze nem veszi fel a versenyt a mai modern légkeveréses sütőkkel, így aztán mire a tészta teteje megpirult, addigra az alja már oda is égett. Arról nem is beszélve, hogy mi a tésztát is hígnak találtuk, így a kis golyók helyett csak lapos kis korongokat sikerült összehoznunk.
Már ott voltunk, hogy hagyjuk az egészet a fenébe, mikor Drága Ősömnek támadt egy mentő ötlete. Gyorsan felhívta cukrász barátnőjét, hogy mégis mit csináljunk, hogy még mentsük a menthetőt. Vali néni egyből javasolta, hogy fogjuk a tészta alapot, és vigyük át neki, megnézi, mit tehet. Így aztán este 6-kor fogtuk a tészta alapot, kocsiba ültünk, és útnak indultunk. Vali néni egy cukrász profizmusával aztán a lehető legtöbbet hozta ki az általunk már kukába szánt próbálkozásunkból, és közben jó tanácsokkal látott el bennünket.
5 dkg vajon megpirítunk 3 evőkanál lisztet, majd felöntjük 2 dl tejjel és sűrű besamel mártást csinálunk belőle. Sózzuk, borsozzuk, egy kis örőlt szerecsendióval ízesítjük, és belekeverjük a reszelt sajtot. Míg kicsit hűl, addig felverjük a jó esetben megmaradt 2 tojás fehérjét, és még a meleg masszába keverjük a habot, így az meg is fől benne, és nem lesz nyers. Majd mikor kihűlt a krém, ezt töltjük a félbevágott golyócskákba.
A kaland ellenére aztán nagyon jól sikerült a sós sütemény is, és Drága Ősömmel megegyeztünk, hogy ha legközelebb valami újdonságot akarunk kipróbálni, akkor fogjuk a hozzávalókat, és megyünk Vali nénihez, hogy megtanulhassuk, hogyan is csinálja ezt egy profi.
Szombat délután aztán neki is álltunk Drága Ősömmel, mindenben pontosan követve a receptben leírtakat. A tészta alapja tényleg nagyon finom lett, tökéletesen megfelelt az ízlésünknek. Aztán mikor a sütésre került a sor, jött a nagy csalódás. Mivel a jó kis panel konyhában alapfelszereltségként 30 éve beszerelt sütő messze nem veszi fel a versenyt a mai modern légkeveréses sütőkkel, így aztán mire a tészta teteje megpirult, addigra az alja már oda is égett. Arról nem is beszélve, hogy mi a tésztát is hígnak találtuk, így a kis golyók helyett csak lapos kis korongokat sikerült összehoznunk.
Már ott voltunk, hogy hagyjuk az egészet a fenébe, mikor Drága Ősömnek támadt egy mentő ötlete. Gyorsan felhívta cukrász barátnőjét, hogy mégis mit csináljunk, hogy még mentsük a menthetőt. Vali néni egyből javasolta, hogy fogjuk a tészta alapot, és vigyük át neki, megnézi, mit tehet. Így aztán este 6-kor fogtuk a tészta alapot, kocsiba ültünk, és útnak indultunk. Vali néni egy cukrász profizmusával aztán a lehető legtöbbet hozta ki az általunk már kukába szánt próbálkozásunkból, és közben jó tanácsokkal látott el bennünket.
És akkor a jó tanácsok, amik az eredeti receptben nem szerepelnek, viszont nagyrészt megkönnyítik a kezdők helyzetét, és megkímélik egy sikertelen próbálkozástól:
- Az eredeti receptben csak annyi szerepel, hogy a tejhez hozzáadjuk a lisztet, a vajat és a sajtot. Az viszont már nem, hogy először a vajat és a sajtot olvasszuk fel a tejben, és a lisztet csak akkor adjuk hozzá, ha már forr a tej, hogy a liszt egy pillanat alatt összekapja, és ne főzzük túl a tésztát.
- Az igazi képviselő fánk recept tésztájába inkább tojássárgája szerepel, mint egész tojás, mert az nagyon lággyá teszi a tésztát, tehát azt a tanácsot kaptuk, hogy a legközelebbi próbálkozásnál inkább 2 tojás sárgáját és 1 egész tojást használjunk.
- Miután a tésztát a nyomózsákból kinyomtuk, legalább 1 órát pihennie kell, hogy a teteje már ráncos legyen, majd a sütés után is meg kell várni, míg kihűl, hogy ketté tudjuk vágni, és a felesleges belsejét el tudjuk távolítani, hogy a krém ne áztassa el.
5 dkg vajon megpirítunk 3 evőkanál lisztet, majd felöntjük 2 dl tejjel és sűrű besamel mártást csinálunk belőle. Sózzuk, borsozzuk, egy kis örőlt szerecsendióval ízesítjük, és belekeverjük a reszelt sajtot. Míg kicsit hűl, addig felverjük a jó esetben megmaradt 2 tojás fehérjét, és még a meleg masszába keverjük a habot, így az meg is fől benne, és nem lesz nyers. Majd mikor kihűlt a krém, ezt töltjük a félbevágott golyócskákba.
A kaland ellenére aztán nagyon jól sikerült a sós sütemény is, és Drága Ősömmel megegyeztünk, hogy ha legközelebb valami újdonságot akarunk kipróbálni, akkor fogjuk a hozzávalókat, és megyünk Vali nénihez, hogy megtanulhassuk, hogyan is csinálja ezt egy profi.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)