Harcsapaprikás

Ez az az étel, amivel jó darabig nem voltam kibékülve. Bár kollégáim nagyon dícsérték, én nem tudtam elképzelni a halat pöröltnek.
Aztán egyszer, vagyis egész konkrétan, amikor betértünk későbbi lakodalmunk helyszínére, megkóstoltam, és egyből a kedvencek közé lépett elő.

Mivel már napok óta kívántam a halat és a tésztafélét, és nem szerettem volna ismételten tonhalas spagettit csinálni, ezért jutott eszembe a harcsapaprikás, igaz pangasius halfiléből.

Vöröshagymából, házi lecsóból, pörkölt kockából csináltam egy pörkölt alapot, megszórtam piros paprikával, majd a kb. 1 cm-es kockára vágott halfilét hozzáadtam, sóztam, borsoztam, és egy kis hal fűszerkeveréket adtam hozzá, felöntöttem egy kis vízzel, és hagytam főldögélni. Tejfölből, lisztből és tejből habarást készítettem, majd a halhoz kevertem. Nokedlivel tálaltam.

Nekem valami hiányzott belőle, de majd kóstolásra és további elemzésre viszek Drága Ősömnek, hogy a legközelebbi még jobban sikerüljön.