2009. március 27., péntek

Hízókúra - Három és feledik felvonás...a nagy áttörés

Eredmény: + 1,0 kg
Eredmény: - 0,2 kg
Végeredmény: + 0,8 kg

Jelenlegi súly: 46,7 kg

Hogy miért kezdtem a bejegyzést egy kisebb matematikai feladvánnyal?

Kedden Gábor napot tartottunk a munkahelyemen, ami avval jár, hogy az ünnepelt töménytelen mennyiségű süteménnyel jelenik meg reggel, ami általában délutánra el is fogy, de ha mégis, másnap végleg eltüntetjük az utolsó morzsákat is.

Ez most sem volt másképpen, csak most ugyan azt a teljesítményt csökkentett létszámban "kellett" előadnunk, de azért a kolléganőmmel tettünk róla, hogy ne maradjon szégyenben az iroda ilyen téren, és szinte versenyt ettünk egész nap (a plussz szénhidrátnak én nagyon, ő talán kevésbé örült).

Az isteni marcipános süti receptjét még nyomozzuk, de ha megvan, közzéteszem a tuti hízókúra receptjét.





Az egyenlet negatív felét egy kis testmozgással sikerült összehoznom (legalábbis erre fogom). Tudom, már hetek óta azért panaszkodom, hogy már olyan jó lenne elmenni tornázni, ezért nem értitek, hogy most miért teszem szóvá a dolgot. Nos, testmozgás alatt én nem teljesen erre gondoltam. A munkahelyemen áttelepítésre került az a konténer, amiben a cég számvitellel kapcsolatos összes dokumentuma helyet kapott 10 évre visszamenőleg. A mutatvány már így sem volt egyszerű, hiszen ez azért nem 2 darab dossziét és dobozt jelentett. Eredetileg két konténert neveztek ki irattárnak, amit egymásra raktak, és természetesen a felül lévő lett a számvitelé. Így a pakolás abból állt, hogy dosszié megfog, le a lépcsőn, bepakol, fel a lépcsőn, és egy újabb dossziékupaccal ismét neki a lépcsőnek. 4 óra dossziépakolás után azt hiszem nem kevés kalóriát dolgoztunk le, és a mai nap már elég nehezünkre esett a lépcsőzés a nem kicsi izomláz miatt, ami a vádlinkban jelentkezett.

És hogy miért nagy az áttörés?

Az elmúlt 10 évben sajnos nem sikerült átlépnem a 46 kg-os határt, és most végre megtört a jég, és ha egyenlőre nem sokkal, de megbírkóztam evvel az akadállyal is.

Így most új erőkkel, de töretlen lendülettel folytatom a hízókúrát az álomhatár eléréséig.

2009. március 15., vasárnap

Hízókúra - Harmadik felvonás.... További sikerélmény

Eredmény: +0,5 kg

Jelenlegi súly: 45,9 kg

Tulajdonképpen nem rossz eredmény, mégsem vagyok magammal megelégedve. 1 hónapja kezdtem bele a hízókúrába, és a legtöbb cikk azt írja, hogy heti fél kg gyarapodás elérhető. Sajnos ez nálam csak két heti fél kg. Pedig megtettem mindent a cél érdekében.

A múlt héten kicsit hosszabbra szabtam a hétvégét, és kirándulással töltöttem az időt, már a fővárosi kiruccanást kirándulásnak lehet nevezni. A főváros viszont bevásárló központokkal jár, amikből természetesen nem hiányozhatnak a gyorséttermek. És ha már egyszer ott van az ember lánya, hát ki is próbál párféle kalóriában gazdag finomságot.



Részemről nem vagyok oda a műkajákért, inkább a különböző népek ételeit részesítem előnybe, de azért néha nem tudok ellenálni a hamburger illatának.


Persze hízókúrám élharcosa, mint már említettem a nagymamám. Most szombaton dödöllével várt minket, amiből töménytelen mennyiséget tudok megenni.

Mivel még akárkinek mondtam, mi az a dödölle, maximum az énekből ismerte, íme az egyszerű, de ellenállhatatlan tipikus zalai étek receptje:


Egy tál dödölle....
Hozzávalók:50 dkg burgonya 25 dkg liszt 1-2 fej vöröshagyma 1 pohár tejföl só olaj
Elkészítés: A burgonyát annyi sós vízben megfőzzük, amennyi éppen ellepi. Ha puhára főtt saját vizével összetörjük.Annyi lisztet adunk hozzá állandóan kevergetve ,amennyit a burgonya felvesz, vigyázva ,hogy sem csomós sem ragacsos ne legyen. A felaprított hagymát egy kis olajon megpirítjuk ,majd a krumplis masszát evőkanállal beleszaggatjuk. Kicsit megpirítjuk és tejföllel tálaljuk.



2009. március 8., vasárnap

Hízókúra - Második felvonás - Visszatérés az első héthez

Eredmény: +0,4 kg

Nos, a szerdai visszaesés után félve álltam rá a mérlegre. De nyugalommal vettem tudomásul, hogy azért az elvesztegetett "kg-okat" sikerült visszaszereznem.
Az evéssel kapcsolatos lelkesedésem továbbra is töretlen.

A hízókúrám élharcosaként (bár tudtán kívül) meg kell említenem a Nagymamámat.

Mielőtt nyugdíjba ment, szakácsnő volt és mind a mai napig nem tudott hozzászokni, hogy nem több száz emberre főz. Az óriási adagokra pedig csak ketten vagyunk.
Ez nem volt másként most hétvégén sem. Mindig mondjuk neki, hogy csak egyfélét főzzön, de mindig azt mondja, hogy biztos, ami biztos, inkább csinált még pár másik dolgot is, hátha épp azt kívánjuk meg.

Mindig mondja, hogy én vagyok a legjobb unokája (bár sok választási lehetősége nincs, mert csak ketten vagyunk az öcsémmel), mert én eszem a legtöbbet. Eme jó szokásomat most is megtartottam, bár nem könnyű végigenni a menüt, ami alatt szinte összerogyott az ebédlőasztal, de küzdöttem derekasan. Tény és való, hogy utána nem nagyon tudtam megmozdulni, és néha még a nadrágot is ki kell gombolni, hogy legyen helye a sok finomságnak.

A hétvégi menü, amivel drága Nagymamám elősegíti a súlyom gyarapodását:
- húsleves, a Mama csinálta hosszúmetélttel (mert olyant senki más nem tud, csak Ő)
- kacsasült, csakis a diéta jegyében
- rétes, mert desszert nélkül nem élet az élet

Biztos, ami biztos, azért most is csinált még egy kis rántott húst, sonkás tésztát, és székelykáposztát. Ezek dobozolásra kerültek, és a héten lesznek szépen sorban elfogyasztva.

Ezek után talán nem tűnünk normálisnak, hogy még nekiálltunk főzni, dehát ha mi most valami mást kívántunk...

Már hetek óta néztegetem az internetet valami egzotikus étel után, és ahogy az lenni szokott, a sok receptből született egy új. Így ma csípős csirkemellcsíkokat készítettünk grapefruitos gyümölgyraguval, melynek receptje itt felkutatható.

Holnaptól belevágok a 3. hétbe, bár a tervhez képest fél kg lemaradásban vagyok, de igyekszem behozni a lemaradásom.

2009. március 4., szerda

Hízókúra - másfeledik felvonás.... a visszaesés

Ma próbaként ráálltam a mérlegre, bár megfogadtam, hogy mindig csak a hét utolsó napján nézem meg éppen aktuális súlyomat, dehát nőből vagyok, nem bírtam ki.

Így utólag azt mondom, hogy inkább nem kellett volna.


Eredmény: -0,4 kg


Ez azt jelenti, hogy a kiinduló súlyomhoz képest, másfél hét alatt csak 10 dkg-ot "sikerült" híznom.

Ez elég elkeserítő ahhoz képest, hogy mennyit eszem egy nap.

A kakaó reggel, aztán a szendvics, aztán ebédig nasi, aztán ebéd, ebéd után nasi és gyümölcs, és itthon a vacsora. A fogyókúrázók kedvéért inkább nem is számolom össze, hogy ez mennyi kalória, de valószínüleg kitesz két embernek való napi mennyiséget is.


Sajnos a súlyom ingadozásában nagy szerepet játszik a stressz, ami sosem került el túl messzire, csak néha több van belőle a kelleténél.


Ma egy őrült autós segített "visszanyerni" a súlyomat (na nem azt mondom, hogy mind a 40 dkg ezért ment le rólam, de közrejátszott). Egy akkora kaviccsal sikerült üstökösként eltalánia a kicsi kocsimat, hogy a kráter, amit a becsapódás okozott újraformázta a drágaságom szélvédőjének domborzati viszonyait.


Szóval ez az apró momentum a vérnyomásomat fel, a súlyomat pedig letornázta. Tovább rontott a helyzeten, hogy a talajrendezés nem két fillérbe került. De a lényeg, hogy imádott kicsi kocsim régi pompájában tündököl, és csak egy kis szexepillel lett gazdagabb.