Tegnap vettem ki a mélyhűtőből csirkemellet, ezt nagyobb darabokra vágtam, és kezem ügyébe került fűszerekkel, valamint Erős Pistával ízesítettem, és pár órára pácolódni hagytam.
Egy kis fej hagymát apróra vágtam, majd olíva olajon és egy kis vajon üvegesre pirítottam. Közben eszembe jutott, hogy a hűtőbe van egy kis bacon, így abból is szeltem bele pár csíkot, majd hozzá adtam a kerek szemű rizst. Mivel húslevesem nem volt, így egy tyúkhúsleves kockát forró vízben elkevertem, és azt adagoltam hozzá apránként, közben még ízesítettem sóval, borssal. Mikor már majdnem kész volt, hozzáadtam két marék zöldborsót, végül egy jó löttyintésnyi fehérbort, majd hozzá adtam a parmezán sajtot. Tálaláskor még meglocsoltam egy kevés olíva olajjal.
Nagyon szeretem ezt az ételt, mert mindig az kerül bele, ami épp van itthon, és magában is nagyon ízletes étel.
Mikor úgy gondoltam, a csirke már kellőképpen jól érzi magát a pácban, beleforgattam a falatkákat először tojásba, majd zabpehelybe, végül kisütöttem.
Mivel Főnudli nem eszi meg a rizst, ő sült krumplit kapott hozzá.
Bevallom őszintén, a rizottó isteni lett, viszont a csirkével nem voltam megelégedve, sokkal több fűszer kellett volna bele. Így aztán a megmaradt húsokhoz még gyorsan adtam fokhagymát, szója szószt, és mivel Főnudli hiányolta a csípős mellé az édeskés ízt, ezért mézet is. A maradék holnap saláta mellé kerül.
A mai ebéd ennek ellenére elfogyott, tanultam a hibából, legközelebb orvoslom.
Főnudlitól a mai ebéd a következő minősítést kapta: "De legalább jól néz ki...."
Nem a legjobb bók, de legalább bíztató.
Legnagyobb ellenséged sem foghatja rád, hogy agyon vagy tömjénezve!:)
VálaszTörlésHogy is van a mondás? Teher alatt nő a pálma? :)
VálaszTörlés