Amiért imádok Győrben élni.... Bornapok

Nem győzöm hangoztatni, hogy a világ minden kincséért nem költöznék el Győrből. Ez a város pont jó nekem. Se nem kicsi, se nem nagy, és megvan benne minden, ami szebbé teszi az ember munkával töltött hétköznapjai után a hétvégéket. A gyönyörű belvárosáról nem is beszélve.

A nyár különösen kedvez a programoknak, bár a mostani hétvége nem éppen mondható ideálisnak. Ennek ellenére szinte megtelt a belváros.

Péntek estére tervezett programunkat az eső miatt szombatra ütemeztük át, és így Drága Ősöm is csatlakozott hozzánk.

Immár harmadik alkalommal rendezik meg a Bornapokat Győrben. Szerencsére az előző évekhez képest újítottak a rendszeren, és így sokkal kecsegtetőbb volt a program.

A Széchenyi téren az eddiginél sokkal több borászat sorakoztatta fel a termékeit, és bár a borokat most is jegyekre, és előre megvásárolt poharakból lehetett megkóstolni, a jegyeket sokkal több helyen árusították, így idén nem rémisztett meg bennünket a kilométer hosszan kígyózó sor.

Bevallom nem vagyok nagy boros. Szeretem őket, de nagyon nem értek hozzájuk, és inkább az édesebb fajtát részesítem előnyben.

Sajnos én csak egy jó "borszakértő" szerepét tölthettem be, mivel én voltam a sofőr, így csak tudományosan dícsérhettem a színét, és az illatát, de bevallom, hogy némelyikbe azért belekortyoltam.

Aztán kárpótlásul a fesztivál általunk legjobbnak ítélt borából kaptam egy palackkal Drága Ősömtől, amit a lánybúcsúmon verünk majd csapra.

Nagy bánatom volt, hogy a Terményáldás is pont erre hétvégére esett, és a Bornapok miatt nem kapott akkora figyelmet, mint amekkora járt volna neki, és amekkorát az utóbbi években megszokhattunk.