Esküvősdi - Murphy törvénye, avagy ami elromolhat, az el is romlik

Azt mondják, az embernek az esküvő az egyik legszebb dolog az életében. Persze arról már hallgatnak a nagyokosok, hogy ez mennyi idegeskedéssel jár együtt, hogy minden úgy és akkor sikerüljön, ahogy az a nagy könyvben meg van írva.

Mivel a szeptember 18. már elég késői dátum volt, a leginkább az időjárás miatt aggódtunk. Bár az idei nyár nem volt éppen kedvező az esküvőknek, mi azért bizakodtunk. Szeptember 11-én szakadt az eső, így volt egy hetünk tárgyalni az égiekkel, hogy tegyenek valami csodát.

Az biztos, hogy annyiszor, és annyi időjárásról szóló internetes oldalt én még életemben nem látogattam, mint abban az egy hétben.

És természetesen egész héten esett az eső.

Győri lévén természetes volt, hogy a belvárosban fényképezkedünk, egészen addig, míg az eső-faktor nem jelentkezett a képletben. Így aztán az utolsó héten kezdtünk belső helyszínt keresgélni, B terv esetére. A fotósaink a bábolnai kastélyt ajánlották, de mi inkább a Hédervári Kastélyt részesítettük előnyben. Természetesen az ilyen helyek is rájöttek, hogy az esküvő csak profitot hozhat, így aztán egy-két kép is már komoly tízezresekbe kerül, dehát ha az ember emléket akar, akkor fizessen. Így aztán mi is ennél a variációnál maradtunk.

És aztán esküvő előtti csütörtökön jött a hidegzuhany. A vőfélyünk lemondta az eskvüvőt.

Ez volt az a pont, ahol enyhén kiborultunk mind a ketten.

Dehát mit volt mit tenni, vagy vőfély nélkül zajlik az esküvő, vagy 2 nap alatt megpróbálunk valakit találni.

Mi a második verziót választottuk, és mivel a fotósaink és az étterem is nagyon segítőkész volt, hamar megvolt az "utánpótlás".

Így aztán ennyi gond és baj után úgy gondoltuk, hogy csak nagyon jól sikerülhet az esküvő.